Méhészkedés

Ki hogyan valósította meg az Anasztázia sorozat első könyvében leírt "méhkaptárt" a valóságban?

Erről Anasztázia így ír:

 

"Vehetsz egy rönköt is és kiszedheted a belét, megnagyobbíthatod vagy készítheted lombos fák deszkáiból is. A deszkák vastagsága legalább 6 cm legyen, hosszúságuk legalább 1 m 20 cm, a kaptár belső térfogata pedig 40 x 40 cm. A sarok belső kapcsolásához merevítő háromszögeket kell készíteni, hogy a kaptár domború legyen. Ezeket a háromszögeket finoman be is lehet ragasztani, de a méhek amúgy is megerősítik. A fedelét ugyanolyan vastagságú fával szorosan le kell zárni, míg az alja nyitható kell hogy legyen. Ezért a deszkát úgy kell kialakítani, hogy csatlakoztatható legyen, és meg kell erősíteni fűvel vagy ronggyal. A ruhaanyagnak takarnia kell a kaptár egész alját. A négy kapocs egyikének teljes hosszában 1,5 cm magas lyukakat kell készíteni, melyeknek 30 cm-re a nyíló oldaltól kell végződniük. 
Az ilyen kaptárt a kertben 20-25 cm magas rönkre állítva el lehet helyezni úgy, hogy nyílásai dél felé nézzenek. Ám jobb azt az eresz alá állítani. így majd rajzáskor az ember sem lesz a méhek útjában, és a méhek sem fogják az embert bosszantani. 

A kaptárnak merőlegesen, kb. 20-30° szögben megdőlve kell állnia. A nyíló oldalnak lenn kell maradnia. A kaptárt a padlásra is lehet helyezni, de ilyen esetben biztosítani kell a jó levegőzést. 

A legjobb azonban a ház déli oldalára, az eresz alá, vagy egyenesen arra rögzíteni azt. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kaptár megközelíthető legyen, mert a mézzel teli lépek egy részét el kell távolítani. 

A kaptár fölé a nap ellen kis tetőt kell készíteni. A kaptárt sík lapra kell állítani. Minden egyes kaptárnak fedele kell hogy legyen. Télre a kaptárt hőszigetelni is lehet. 

Itt megjegyeztem, hogy az ilyen kaptár elég nehéz lesz, és az árnyékot adó kis tető és a talapzat csúfíthatják a ház kinézetét. Mit lehet ilyen esetben tenni? Kicsit meglepetten rám nézett, majd azt mondta: 

- A gond ott van, hogy méhészeitek munkafolyamatai nem teljesen helytállóak. A nagypapa mesélt erről. A mostani méhészek mindenféle kaptárformát alakítottak ki, ám mindegyik feltétele az ember állandó beavatkozása a méhkaptár életébe. 
Áthelyezik a lépek rámáit, télen máshová költöztetik a kaptárokat, és ezt bizony nem szabad.

A méhek a lépeket egymástól szigorúan meghatározott távolságban képezik, előre kialakítják a levegőzés és az ellenségtől való védelem rendszerét, ezért minden önkényes beavatkozás zavarja a rendszert. Ahelyett ugyanis, hogy mézet szedjenek és táplálják a csöppségeket, az ember alkotta hibákat kell javítgatniuk.

Természetes feltételek mellett a méhek faodvakban élnek és játszva megbirkóznak minden gonddal. Elmagyaráztam neked, hogyan lehet a természetesekhez a leginkább hasonlító körülményeket létrehozni. A méhek létezése a kertben rendkívül hasznos. A leghatékonyabban a növények porzását - termékenységüket 
növelve - éppen a méhek végzik. Ezt persze jól tudjátok magatok is...

Nálatok sokat beszélnek a méhekről, csupán a tenyésztésükkel összefüggésben említettem meg egypár jobbítást, és hidd el, kérlek, ezek igazán lényegesek. Egy ilyen kaptárba családot telepíteni nagyon egyszerű. A kaptár elé egy darabka viaszt, mézet adó virágot helyezel, és elé szórsz egy méhrajt. Nem kell hozzá 
semmilyen erre a célra szánt rámát és lépet készíteni. Később, amikor a méhcsaládok már több szomszédos telken fognak élni, a méhek maguk fognak sokasodni, rajzani és elfoglalják az üres kaptárokat. 

- És hogyan kell a mézet begyűjteni? 
- A kaptár alsó fedelét kell kinyitni és a függő lépekből letörni, a mézből és a virágporból elvenni. De nem szabad telhetetlennek lenni, feltétlenül szükséges, hogy a méneknek a méz egy része megmaradjon."

 

Pécsi Gábor, Hollád: 

Nekem van egy ilyen kaptárom, amit egy barátomtól kaptam. A könyvben leírtak alapján készült. Az alja nyitható. Gondoltam, hogy egy állványt készítek neki és így kihelyezem a telkemre. De most, hogy olvasom a szakértő (méhész) hozzászólását, meggondoltam a dolgot, át fogom alakítani. Talán ha az egyik oldala nyitható lenne, úgy bele is lehet tenni kereteket, mint egy hagyományos kaptárba

Mária, Pilisi Zengőkert:

Nekem is vannak méheim 2012 óta , és az a meglátásom, hogy nagyon fontos a keretrendszer, mert egyrészt átláthatóvá teszi a kaptárt, és a méhek ellenőrzésinél (ez fentebb már gondolom egyértelműsödött, hogy szükséges), illetve a méz elvételénél a méhek biztonságát szolgálja, mivel a keretet ki tudjuk úgy emelni, hogy nem szakad szét a lép, nem folyik a kaptár szennyezett aljára a drága méz, amit nagy szorgalommal és igyekezettel hordtak össze a méhecskék. A beavatkozás után a keret a saját helyére visszailleszthető, és a legkevésbé zavarja meg a család rendjét, nem okoz dúlást odabent. Egy keret nélküli kaptárban csak a lép megszakításával lehet kiszedni , a méz összevissza folyna, a lép eldeformálódna, és rengeteg méhet odanyomna, belefulladnának a folyó mézbe. Jelenleg a méhek csak az ember segítségével tudnak fennmaradni, az a néhány család, amelyik kirajzik véletlenül addig osztódik, természete szerint, amíg már olyan kevesen lesznek, hogy nem képesek kitelelni. A Magyarországon használatos kaptárak keretei szabványosítottak, a pergetőgépek is erre a méretre vannak készítve, és az évek során önszelektív módon alakultak ki, az maradt fenn, ami bevált, a súly, kezelhetőség és a méhek szempontjából is a lehető